Tudtál profitálni valamit a műsorból?- Én nem nagyon, nem is vártam tőle többet, nem számítottam nagyobb felhajtásra. Brókerként dolgoztam előtte, hazajőve pedig folytattam a munkámat. De mondhatjuk, hogy profitáltam, mert a műsor összehozott olyan emberekkel, akikkel amúgy nem találkoztam volna. Voltak felkérések, közönségtalálkozók, nyáron szinte minden hétvégén jártuk az országot, de ezek nem hoznak olyan összeget, amelyből meg lehet élni. Zsebpénznél több volt, de alapozni nem lehetett rá.
Te voltál az Éden Hotel nagy taktikusa: a Viasat nem kért fel szerkesztőnek?- Nem, de nem is vagyok ezért csalódott. Amúgy, ha már kérded, szívesen dolgoznék tévés produkciókban, de nem képernyőn, mert a háttérmunka, a kreatív része jobban érdekel. Az pedig, hogy én voltam a nagy cselszövő, az nekem is csak itthon esett le, amikor néztem az összefoglalókat a tévében. Nekem is újdonság volt. A játékostársaim hallgattak rám, bíztak bennem, jónak látták az általam mutatott irányt. Annyi történt csak, hogy kimentem egy stratégiai játékba, ahol nem jópofizni kellett, nem a nézőknek kellett megfelelni, hanem észnél kellett lenni. Eleinte féltem attól, hogy nem fog menni, de használtam az eszemet. Nagyon nehéz dolgunk azonban nem volt, szerencsére pár eseményt megláttunk, így tudtuk irányítani a szálakat.
A szereplők fele csak sodródott az eseményekkel.- Voltak ilyenek, néha szóvá is tettem, hogy ez nem jó taktika, de nem gyakran, mert akkor magam ellen beszéltem volna. Ha mindenki azt csinálta volna, amit én, akkor nehezebb dolgom lett volna nekem is.
A műsorból úgy jött le, hogy a vége felé nem is érdekelt a főnyeremény, jóformán lemondtál róla. Miért?- Nem a pénzért mentem. Nagyon sokan nem hiszik el nekem, de bent egyszer sem jutott eszembe a 25 millió, viszont egy hosszabb párkapcsolatom ért véget épp a forgatás előtt, ezért úgy fogtam fel, hogy ez egy kiruccanás, kikapcsolódás lesz. Az is lett, mert előtte el sem tudtam volna képzelni, hogy napokig internet és telefon nélkül legyek. Három nap alatt megszoktam, hogy nincs nálam a laptop, és most is szívesen elcserélném ezt az életet arra, ahol nincs gond, nincs csekk, sms, telefon, e-mail.
Akár nyerhettél volna is.- Többen támadtak utána, hogy nem volt normális dolog, hogy feláldoztam magam a finisben, nyolc nappal a vége előtt egy olyan emberért, akit negyven napja ismerek. Akkor így láttam jónak. Kristófnak mindenképp szerettem volna segíteni, ez a tervem bevált, mert megnyerte, pénzhez jutott. Danival pedig azóta visszaesett egy picit a kapcsolat, de havonta azért beszélünk. Ez most lehet neki egy üzenet is, ha olvassa a cikket: nekem egy kicsit fáj, hogy ha én nem keresem, ő nem hív. Ő együtt él Krisztával, rá lehet fogni a rohanós hétköznapokra is, de Kristóffal például maradt a szoros barátság.
Mit szóltál ahhoz, hogy ő a végén eldobta a hűséggömböt?- Sokan támadták, hogy ez nem volt szép húzás, de én maximálisan megértem. Nem azért, mert ő jó barátom, de megvédem: akik beszólnak neki a finálé miatt, azoknak kívánom, hogy álljanak ott, a gömbbel a kezükben, ilyen negyvennyolc nap után. 25 millió volt a tét, és szemben Alíz állt, aki nagyon sok butaságot követett el a játékban, olyanokat, amelyek miatt elvesztette a bizalmunkat. Az utolsó két hétben voltak olyan dolgok az ő részéről, amiket nem is nagyon tudtunk feldolgozni. Én nem is állhattam mögé, mert engem ki akart ejteni Szandrával együtt. Utána Aliz kidobta Nikit a játékból, de úgy, hogy Szandrát is hazaküldhette volna. Kristófban logikusan megingott a bizalom, és mivel ő nagyon fontosnak tartotta, hogy pénzzel menjen onnan haza, így lépett. Aki elítéli, nézzen magába. Alízról pedig játékon kívül nem lehet rosszat mondani, nagyon kedves, aranyos lány, most is jóban vagyunk.
A hogyvolt.blog naponta beszámolt az eseményekről, ott simán "királyként" aposztrofált a szerző. Ez, gondolom, tetszett, amikor olvastad, pláne, hogy mást Pókmajomnak hívtak.- Voltam a blogon Corleone, majd király - aki azt mondja, hogy nem olvas ilyet szívesen magáról, az hazudik. De emellett az is tetszett, amit a nézőktől kaptam vissza: nem csalódtak bennem, nem köpködtek rám. Megismertek, én ilyen vagyok. Szandra például sokszor hangoztatta, hogy ő csak a játékban olyan, csak egy álarcot visel, de az ember nem tud 48 napig színészkedni, még egy hollywoodi színész sem képes erre. Az ilyen Szandra-féle embereket én maximálisan kizárom az életemből, nem tudok azonosulni velük. Biztos vannak neki is barátai, de az én baráti körömbe biztosan nem férne bele, nem is tudnék vele miről beszélgetni. Ettől függetlenül kellett oda egy olyan karakter, akinek az a szándéka, hogy embereket bántson - lehet, hogy nélküle unalmasabb lett volna a műsor. Egy intelligens, tanult ember nem üt meg mást, különösen nem egy műsorban: Szandra pedig odacsapott Kristófnak.
Láttál egy szereplőválogatást kívülről, pár embert, akik az Éden Hotel 2-be készülnek. Nekik mit javasolnál?- A lényeg, hogy ebben a játékban nem tudsz mindenkivel jóban lenni, mert a célod miatt valakit úgyis meg kell bántanod - de úgy sem lehet végigvinni, hogy közben mindenki utál. Ne akarj színészkedni, mert nem fog menni. Az újak legyenek résen, használják az eszüket, és ne féljenek attól, hogy barátra találnak benn, mert igenis alakulhatnak igaz barátságok. Szandra és Niki közt egy szezonbarátság jött létre, de én például nem tudnám elképzelni, hogy Kristóffal bármin összevesszek. Kolumbiából többet láttál, mint a többség. Merre kalandoztál?- Amikor kiestem a valóságshow-ból, akkor szentül meg voltam győződve arról, hogy repülök haza, mint a korábban kihullott játékosok, ugyanis egyet sem láttam a szállodában. A Viasat nem mondott nekem semmit, csak teltek-múltak a napok, és közben felmerült egy lehetőség, hogy kinn lehet maradni nyaralni. Ez már saját költségen ment, átírattam a repülőjegyemet, majd egy szenzációs két és fél hetet töltöttem el az országban, jártam a Rózsák szigetén, Cartagenában, Bogotában, ott töltöttem a karácsonyt is. A szilvesztert valahol az Atlanti-óceán fölött, egy repülőn töltöttem.